LAKBÉR ÉS KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA, DÍJHÁTRALÉK, TÁMOGATÁSOK

LAKBÉR ÉS KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA, DÍJHÁTRALÉK, TÁMOGATÁSOK

 

  1. A lakbér mértéke:

Lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás bérlője a lakás használatáért lakbért és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni.

A lakás havonta fizetendő lakbérét a lakás vakolt falsíkokkal határolt teljes alapterületének és az esetleges növelő-csökkentő tényezők figyelembevételével meghatározott, 1 négyzetméterre jutó lakbér mértékének szorzata határozza meg.

A lakbér kétszeresét kell megállapítani akkor, ha a lakást vagy egy részét albérletbe adják. A magasabb bérleti díj megállapításánál az albérletbe adott lakrészek alapterületére jutó bérleti díj arányos részét kell figyelembe venni.

 

Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét költségelven kell megállapítani.

Költségelvű alaplakbér mértéke:

Komfortfokozat Lakbér Ft/m2/hó
Összkomfortos 706
Komfortos 646
Félkomfortos 415
Komfort nélküli 290

 

Szociális alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét

  1. névjegyzék alapján történő bérbeadás,
  2. amennyiben az elcserélt önkormányzati lakás lakbérének mértéke is szociális alapon került megállapításra lakáscsere útján történő bérbeadás,
  3. amennyiben a szerződés lejártát megelőző szociális rászorultság felülvizsgálata során a bérlő rászorultsága megállapításra került, a bérleti jogviszony ismételt biztosításával történő bérbeadás,

Szociális alaplakbér mértéke:

Komfortfokozat Lakbér Ft/m2/hó
Összkomfortos 440
Komfortos 420
Félkomfortos 272
Komfort nélküli 208
Szükséglakás 181

 

Piaci I. alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét

  1. amennyiben az elcserélt önkormányzati lakás lakbérének mértéke is piaci I. lakbérrel került megállapításra lakáscsere vagy méltányos másik lakás biztosítása útján történő bérbeadás esetén,
  2. amennyiben a szerződés lejártát megelőző felülvizsgálat során a bérlő piaci I. lakbérű átsorolásra került, a bérleti jogviszony ismételt biztosításával történő bérbeadás esetén,
  3. jogcím nélküli lakáshasználó részére méltányosság alapján biztosított jogviszony esetén, ha a jogviszony megszűnése előtt piaci I. lakbérfizetési kötelezettség állt fenn.

A piaci I. alaplakbér mértéke:

 

Komfortfokozat Lakbér Ft/m2/hó
Összkomfortos 1.017
Komfortos 932
Félkomfortos 599
Komfort nélküli 417

 

 

Piaci II. alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét

  1. amennyiben az elcserélt önkormányzati lakás lakbérének mértéke is piaci II. lakbérrel került megállapításra lakáscsere vagy méltányos másik lakás biztosítása útján történő bérbeadás esetén,
  2. amennyiben a szerződés lejártát megelőző felülvizsgálat során a bérlő piaci II. lakbérű átsorolásra került, a bérleti jogviszony ismételt biztosításával történő bérbeadás esetén,
  3. jogcím nélküli lakáshasználó részére méltányosság alapján biztosított jogviszony esetén, ha a jogviszony megszűnése előtt piaci II. lakbérfizetési kötelezettség állt fenn.

 

 

 

 

A piaci II. alaplakbér mértéke:

Komfortfokozat Lakbér Ft/m2/hó
Összkomfortos 1.525
Komfortos 1.398
Félkomfortos 899
Komfort nélküli 626

 

 

  1. Növelő-csökkentő tényezők:

A lakbér konkrét összegének meghatározásánál figyelembe kell venni az alábbi növelő tényezőket:

  1. a) a lakbér mértékét a lakás kerületen belüli fekvése alapján 15%-kal növelni kell a Római fürdő teljes területén (Monostori út – Szentendrei út – Rákóczi u. – Batthyány u. – Pünkösdfürdő u. – Duna által bezárt terület) és a Kocsis Sándor u. – Testvérhegyi út – Bécsi út – Szépvölgyi út – Hármashatárhegyi út által határolt területen
  2. b) további 10%-kal emelt lakbért kell megállapítani az egy és kétlakásos ingatlanok esetében, ha a lakáshoz udvar vagy kertterület tartozik.

 

  1. Külön szolgáltatások díja:

Lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás bérlője a lakás használatáért lakbért és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni.

Külön szolgáltatásnak minősül különösen:

  1. víz- és csatornahasználat
  2. szemétszállítás
  3. fűtésszolgáltatás, különösen távfűtés, központi fűtés és/vagy meleg vízszolgáltatás
  4. kéményellenőrzés megrendelés szolgáltatási-és kiszállási díja
  5. közös víz
  6. közös áram
  7. takarítás
  8. lift- és felvonóhasználat

 

A víz- és csatornahasználati díj – önálló fogyasztásmérő beépítését és hitelesítését követően – közvetlenül a szolgáltató részére térítendő. A bérlő vagy a használó köteles viselni a vízmérő beépítésének, hitelesítésének költségét, valamint a vízmérők hitelesítésének elmaradása esetén a közös költség és az emelt összegű közös költség különbözetét.

A szociális alapon megállapított lakbérfizetés esetén a közös költség a bérbeadót terheli, a Költségelvű, piaci I. és piaci II. alapon megállapított lakbérfizetés esetén a közös költség felújítási alapot meghaladó része a bérlőt terheli.

Abban az esetben, ha a társasházban, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló bérházban vagy egyéb társasházzá nem alakított házban nincs átalánydíj megállapítva, az alábbi alapdíjak figyelembe vételével átalánydíj kerül megállapításra és a bérlő részére kiszámlázásra:

 

Közös víz: 300 Ft/lakás,
Víz- és csatorna: 250 Ft/m2
Szemétszállítás: 40 Ft/m2

 

A bérbeadó által megállapított külön szolgáltatások díját a lakbérrel egyidejűleg, lakbér jellegű kötelezettségként kell teljesíteni.

A bérlő egyéb lényeges kötelezettségének minősül a közüzemi szolgáltatás díjának határidőben, a közüzemi szolgáltató részére történő megfizetése. Amennyiben a bérlő ezen kötelezettségét nem teljesíti, a bérleti jogviszony felmondható. A bérlő/jogcím nélküli lakáshasználó helyett megfizetett közüzemi díj és járulékai a bérlőre/jogcím nélküli lakáshasználóra áthárítható.

A bérlő köteles minden év május  31-éig a közüzemi költségek befizetését a Vagyonkezelő felé igazolni nullás igazolással vagy az esetleges díjtartozás rendezésére vonatkozó részletfizetési megállapodással.

Amennyiben a bérlő a közmű- vagy közszolgáltató részére nem biztosítja az előre bejelentett időpontban az ellenőrzés elvégzésének lehetőségét (pl.: éves kéményseprés), úgy az abból eredő költségek, bírságok és egyéb ellenőrzési díjak bérlő felé áthárításra kerülnek.

 

  1. Lakáshasználati díj

A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a Ltv. 75. §, 91. § és 94 . §-a értelmében elhelyezésére nem tarthat igényt.

Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított:

  1. 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének másfélszeres összege,
  2. 7. hónaptól kezdve a lakás lakbérének kétszeres összege.

Bérbeadó jogosult önkényes lakáshasználat esetén a foglalás tényének a Vagyonkezelő tudomására jutásától számított

  1. 1-6 hónap közötti időtartamra a lakás költségelvű lakbére másfélszeres összegének,
  2. 7. hónaptól a lakás költségelvű lakbére kétszeres összegének

megfelelő mértékű használati díjat érvényesíteni.

 

  1. Díjhátralék

A díjtartozást felhalmozó bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó részére, akinek bérleti jogviszonya díjtartozás miatt került felmondásra (a továbbiakban: hátralékos) díjhátralékának rendezésére az alábbi lehetőségek biztosítottak:

  1. a) díjtartozás egyösszegű rendezése
  2. b) részletfizetési kedvezmény
  3. c) díjhátralék részben vagy egészben történő elengedése (Kérelem előterjesztése a Főosztályhoz, döntést a Képviselő-testület hozza meg az ESZLB javaslata alapján.)
  4. Támogatások

Lakbérmódosításra való jogosultság

Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásáról szóló 60/2020. (XII.18.) rendelete  61.§-a alapján, amennyiben az önkormányzati lakás költségelvű, piaci I. vagy piaci II. lakbért fizető bérlője számára – kivéve a bérbeszámítási megállapodással rendelkező bérlő, továbbá a pályázaton piaci II. lakbérfizetéssel elnyert bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő – a háztartás jövedelmének csökkenése miatt a lakbér megfizetése a lakbér mértékének soron következő felülvizsgálatát megelőzően rendkívüli élethelyzetet idézne elő, lakbérmódosítás iránti kérelmet nyújthat be.

A lakbérmódosítás a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától a lakbér mértékének soron következő felülvizsgálatáig állapítható meg.

A kérelem elbírálásakor a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata során a 63. § (4)-(8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

A lakbérmódosítás iránti kérelmet személyesen a Hivatal ügyfélszolgálati irodáján vagy postai úton vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton lehet benyújtani erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az abban felsorolt igazolások csatolásával.

 

Óbudai lakhatási támogatás

Óbudai lakhatási támogatás a lakásfenntartás havi költségeinek csökkentése, a lakhatás megőrzése érdekében állapítható meg.

Lakhatási támogatás és az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti  lakbérmódosítás egyidejűleg nem állapítható meg, kivéve, ha a kérelmező önkormányzati bérlakásban él és előrefizetős mérő készülékkel rendelkezik.

Lakhatási támogatás annak a személynek állapítható meg, aki az érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik.

Lakhatási támogatásra jogosult, aki vagyonnal nem rendelkezik, továbbá

a)      háztartás, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 % -át (2020. évben ez az összeg 76 950,-Ft)

b)      az egyedül élő személy, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 320%-át (2020. évben ez az összeg 91 200,-Ft) vagy

c)      az egyedül élő nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 370%-át (2020. évben ez az összeg 105 450,-Ft).

Az óbudai lakhatási támogatás  esetében a lakásfenntartás  elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség: 650,-Ft.

Az óbudai lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 40 m²

b) ha a háztartásban két személy lakik 50 m²

c) ha a háztartásban három személy lakik 60 m²

ha három személynél több lakik a háztartásban, a c) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

A lakhatási támogatás havi összege a lakásfenntartás fentiek alapján kiszámolt elismert havi költségének 20%-a, de nem lehet kevesebb, mint 5.000,-Ft és nem lehet magasabb, mint 9.800,-Ft.

Amennyiben a kérelmező a  jövedelmi feltételeknek megfelel és előrefizetős gáz vagy áramfogyasztást mérő készülékkel rendelkezik, a havi lakhatási támogatás összege az előző bekezdés szerinti érték 3.000,-Ft-tal növelt összege.

Amennyiben a kérelmező önkormányzati lakás bérlője és lakbérmódosításra jogosult, továbbá a jövedelmi feltételeknek megfelel, valamint előrefizetős készülékkel rendelkezik, a lakhatási támogatás havi összege 3.000,-Ft.

Lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.

Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

A lakhatási támogatás a lakásfenntartás azon kiadásához nyújtható, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

A lakhatási támogatás olyan szolgáltatóhoz folyósítható, melynél túlfizetés nem áll fenn. Amennyiben a kérelmező önkormányzati bérlakásban él, a lakhatási támogatás a bérbeadó részére kerül átutalásra.

A támogatás 12 hónapra állapítható meg.

Az óbudai lakhatási támogatás iránti kérelmet személyesen a Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, postai vagy elektronikus úton lehet benyújtani erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az abban felsorolt igazolások csatolásával.

 

A támogatásokkal kapcsolatos kérdése esetén kérjük, keresse a Főosztályt.

Önkormányzat ügyfélszolgálati iroda elérhetőség:

1033 Budapest, Fő tér 2.

Telefonos elérhetőség: 061/437-8543