LAKBÉR ÉS KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA, DÍJHÁTRALÉK, TÁMOGATÁSOK

LAKBÉR ÉS KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA, DÍJHÁTRALÉK, TÁMOGATÁSOK

 

  1. A lakbér mértéke:

Lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás bérlője a lakás használatáért lakbért és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni.

A lakás havonta fizetendő lakbérét a lakás vakolt falsíkokkal határolt teljes alapterületének és az esetleges növelő-csökkentő tényezők figyelembevételével meghatározott, 1 négyzetméterre jutó lakbér mértékének szorzata határozza meg.

A lakbér kétszeresét kell megállapítani akkor, ha a lakást vagy egy részét albérletbe adják. A magasabb bérleti díj megállapításánál az albérletbe adott lakrészek alapterületére jutó bérleti díj arányos részét kell figyelembe venni.

 

Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét költségelven kell megállapítani.

Költségelvű alaplakbér mértéke:

Komfortfokozat Lakbér Ft/m2/hó
Összkomfortos 706
Komfortos 646
Félkomfortos 415
Komfort nélküli 290

 

Szociális alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét

  1. névjegyzék alapján történő bérbeadás,
  2. amennyiben az elcserélt önkormányzati lakás lakbérének mértéke is szociális alapon került megállapításra lakáscsere útján történő bérbeadás,
  3. amennyiben a szerződés lejártát megelőző szociális rászorultság felülvizsgálata során a bérlő rászorultsága megállapításra került, a bérleti jogviszony ismételt biztosításával történő bérbeadás,

Szociális alaplakbér mértéke:

Komfortfokozat Lakbér Ft/m2/hó
Összkomfortos 440
Komfortos 420
Félkomfortos 272
Komfort nélküli 208
Szükséglakás 181

 

Piaci I. alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét

  1. amennyiben az elcserélt önkormányzati lakás lakbérének mértéke is piaci I. lakbérrel került megállapításra lakáscsere vagy méltányos másik lakás biztosítása útján történő bérbeadás esetén,
  2. amennyiben a szerződés lejártát megelőző felülvizsgálat során a bérlő piaci I. lakbérű átsorolásra került, a bérleti jogviszony ismételt biztosításával történő bérbeadás esetén,
  3. jogcím nélküli lakáshasználó részére méltányosság alapján biztosított jogviszony esetén, ha a jogviszony megszűnése előtt piaci I. lakbérfizetési kötelezettség állt fenn.

A piaci I. alaplakbér mértéke:

 

Komfortfokozat Lakbér Ft/m2/hó
Összkomfortos 1.017
Komfortos 932
Félkomfortos 599
Komfort nélküli 417

 

 

Piaci II. alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét

  1. amennyiben az elcserélt önkormányzati lakás lakbérének mértéke is piaci II. lakbérrel került megállapításra lakáscsere vagy méltányos másik lakás biztosítása útján történő bérbeadás esetén,
  2. amennyiben a szerződés lejártát megelőző felülvizsgálat során a bérlő piaci II. lakbérű átsorolásra került, a bérleti jogviszony ismételt biztosításával történő bérbeadás esetén,
  3. jogcím nélküli lakáshasználó részére méltányosság alapján biztosított jogviszony esetén, ha a jogviszony megszűnése előtt piaci II. lakbérfizetési kötelezettség állt fenn.

 

 

 

 

A piaci II. alaplakbér mértéke:

Komfortfokozat Lakbér Ft/m2/hó
Összkomfortos 1.525
Komfortos 1.398
Félkomfortos 899
Komfort nélküli 626

 

 

  1. Növelő-csökkentő tényezők:

A lakbér konkrét összegének meghatározásánál figyelembe kell venni az alábbi növelő tényezőket:

  1. a) a lakbér mértékét a lakás kerületen belüli fekvése alapján 15%-kal növelni kell a Római fürdő teljes területén (Monostori út – Szentendrei út – Rákóczi u. – Batthyány u. – Pünkösdfürdő u. – Duna által bezárt terület) és a Kocsis Sándor u. – Testvérhegyi út – Bécsi út – Szépvölgyi út – Hármashatárhegyi út által határolt területen
  2. b) további 10%-kal emelt lakbért kell megállapítani az egy és kétlakásos ingatlanok esetében, ha a lakáshoz udvar vagy kertterület tartozik.

 

  1. Külön szolgáltatások díja:

Lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás bérlője a lakás használatáért lakbért és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni.

Külön szolgáltatásnak minősül különösen:

  1. víz- és csatornahasználat
  2. szemétszállítás
  3. fűtésszolgáltatás, különösen távfűtés, központi fűtés és/vagy meleg vízszolgáltatás
  4. kéményellenőrzés megrendelés szolgáltatási-és kiszállási díja
  5. közös víz
  6. közös áram
  7. takarítás
  8. lift- és felvonóhasználat

 

A víz- és csatornahasználati díj – önálló fogyasztásmérő beépítését és hitelesítését követően – közvetlenül a szolgáltató részére térítendő. A bérlő vagy a használó köteles viselni a vízmérő beépítésének, hitelesítésének költségét, valamint a vízmérők hitelesítésének elmaradása esetén a közös költség és az emelt összegű közös költség különbözetét.

A szociális alapon megállapított lakbérfizetés esetén a közös költség a bérbeadót terheli, a Költségelvű, piaci I. és piaci II. alapon megállapított lakbérfizetés esetén a közös költség felújítási alapot meghaladó része a bérlőt terheli.

Abban az esetben, ha a társasházban, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló bérházban vagy egyéb társasházzá nem alakított házban nincs átalánydíj megállapítva, az alábbi alapdíjak figyelembe vételével átalánydíj kerül megállapításra és a bérlő részére kiszámlázásra:

 

Közös víz: 300 Ft/lakás,
Víz- és csatorna: 250 Ft/m2
Szemétszállítás: 40 Ft/m2

 

A bérbeadó által megállapított külön szolgáltatások díját a lakbérrel egyidejűleg, lakbér jellegű kötelezettségként kell teljesíteni.

A bérlő egyéb lényeges kötelezettségének minősül a közüzemi szolgáltatás díjának határidőben, a közüzemi szolgáltató részére történő megfizetése. Amennyiben a bérlő ezen kötelezettségét nem teljesíti, a bérleti jogviszony felmondható. A bérlő/jogcím nélküli lakáshasználó helyett megfizetett közüzemi díj és járulékai a bérlőre/jogcím nélküli lakáshasználóra áthárítható.

A bérlő köteles minden év május  31-éig a közüzemi költségek befizetését a Vagyonkezelő felé igazolni nullás igazolással vagy az esetleges díjtartozás rendezésére vonatkozó részletfizetési megállapodással.

Amennyiben a bérlő a közmű- vagy közszolgáltató részére nem biztosítja az előre bejelentett időpontban az ellenőrzés elvégzésének lehetőségét (pl.: éves kéményseprés), úgy az abból eredő költségek, bírságok és egyéb ellenőrzési díjak bérlő felé áthárításra kerülnek.

 

  1. Lakáshasználati díj

A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a Ltv. 75. §, 91. § és 94 . §-a értelmében elhelyezésére nem tarthat igényt.

Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított:

  1. 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének másfélszeres összege,
  2. 7. hónaptól kezdve a lakás lakbérének kétszeres összege.

Bérbeadó jogosult önkényes lakáshasználat esetén a foglalás tényének a Vagyonkezelő tudomására jutásától számított

  1. 1-6 hónap közötti időtartamra a lakás költségelvű lakbére másfélszeres összegének,
  2. 7. hónaptól a lakás költségelvű lakbére kétszeres összegének

megfelelő mértékű használati díjat érvényesíteni.

 

  1. Díjhátralék

A díjtartozást felhalmozó bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó részére, akinek bérleti jogviszonya díjtartozás miatt került felmondásra (a továbbiakban: hátralékos) díjhátralékának rendezésére az alábbi lehetőségek biztosítottak:

  1. a) díjtartozás egyösszegű rendezése
  2. b) részletfizetési kedvezmény
  3. c) díjhátralék részben vagy egészben történő elengedése (Kérelem előterjesztése a Főosztályhoz, döntést a Képviselő-testület hozza meg az ESZLB javaslata alapján.)
  4. Támogatások

 

F/a. Szociális helyezet alapján lakbércsökkentésre való jogosultság

Amennyiben az önkormányzati lakás költségelvű lakbért fizető bérlője a külön önkormányzati rendeletben (Ör. 10/2015. II.16.) meghatározott óbudai lakhatási támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel, lakbércsökkentésre jogosult és számára a lakbér mértékét szociális alapon kell megállapítani.

A lakbércsökkentés iránti kérelmet személyesen a Főosztály Ügyfélszolgálati Irodáján vagy postai úton lehet benyújtani erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az abban felsorolt igazolások csatolásával. A lakbércsökkentés iránti kérelmek benyújtása folyamatos.

– A lakbércsökkentés a kérelem benyújtását követő hónap első napjától 12 hónapra állapítható meg.

– Ha a bérlő határozott időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkezik és a jogviszony a jogosultság időszakában lejár, lakbércsökkentésre a jogviszony utolsó napjáig jogosult.

– Amennyiben a bérlő lakbércsökkentésre való jogosultsága megszűnik, a lakbér mértékét ismét költségelven kell megállapítani.

F/b. Méltányos lakbércsökkentés

Amennyiben a költségelvű lakbér az 56. § (1) bekezdése alapján került megállapításra és ez a költségnövekedés a bérlő számára rendkívüli élethelyzetet idéz elő, a polgármester – szükség esetén az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ által készített környezettanulmány figyelembevételével – az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság javaslata alapján méltányossági jogkörben a kérelmező részére a lakbér mértékét egy év időtartamra szociális helyzet alapján állapíthatja meg a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától, de legkorábban a költségelvű lakbér megállapításának kezdő napjától. Rendkívüli élethelyzet különösen: a bérlő vagy a vele jogszerűen egy háztartásban együtt lakó egyéb személy egészségi állapotával összefüggő kiadásai a megélhetését veszélyeztetik.

A méltányossági kérelmet a költségelvű lakbér megállapításáról rendelkező határozat kézhezvételének napjától számított két hónapon belül lehet benyújtani.

F/c. Lakbérmérséklésre való jogosultság szabályai

Amennyiben a piaci alapú lakbért fizető bérlő háztartásában az egy főre eső jövedelem a rendeletben meghatározott jövedelemhatárt nem éri el, továbbá az Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal nem rendelkezik, lakbérmérséklésre jogosult és számára a lakbér mértékét költségelven kell megállapítani.

A lakbérmérséklés iránti kérelmet személyesen a Főosztály Ügyfélszolgálati Irodáján vagy postai úton lehet benyújtani erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az abban felsorolt igazolások csatolásával. A lakbérmérséklés iránti kérelmek benyújtása folyamatos.

A lakbérmérséklésre a kérelem benyújtását követő hónap első napjától 12 hónapra állapítható meg.

 

F/d. Óbudai lakhatási támogatás

Óbudai lakhatási támogatásként a lakásfenntartás havi költségeinek csökkentése, a lakhatás megőrzése érdekében lakhatási támogatás vagy az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti lakbércsökkentési támogatás állapítható meg.

Lakhatási támogatás és lakbércsökkentési, vagy lakbérmérséklési támogatás egyidejűleg nem állapítható meg.

Lakhatási támogatásra jogosult az

  1. a háztartás, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 % -át;
  2. az egyedül élő személy, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, vagy
  3. az egyedül élő nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

A lakhatási támogatás iránti kérelmet a rendeletben meghatározott formanyomtatványon, kell benyújtani az abban meghatározott mellékletek egyidejű csatolásával.

A támogatásokkal kapcsolatos kérdése esetén kérjük, keresse a Főosztályt.

Önkormányzat ügyfélszolgálati iroda elérhetőség:

1033 Budapest, Fő tér 2.

Telefonos elérhetőség: 061/437-8543